A VVE cikke a Gödi Körkép augusztusi szeptemberi októberi számába
A Heti Válasz szeptember 7-én jelentette meg a listáját a 100 legeladósodottabb településről.
http://hetivalasz.hu/uzlet/top-100-40498
A Gazdasági Kutatóintézet (GKI) 2009. decemberi adatai alapján összeállított nem túl dicsőséges "Top 100-ban" Göd a 24. helyet foglalja el, minden egyes gödi lakosra - ahogy mondani szokás csecsemőtől az aggastyánig - 291 267 Ft adósság jut. Mai napi árfolyamon (236 Ft) számolva, az egy gödire jutó adósság a 2009. decemberihez képest (184 Ft-os árfolyam) már 380 000 forint körül van.
Mint tudjuk, a 2 milliárd 750 ezer forintnyi kötvényt 2007-ben svájci frankban bocsátotta ki Göd városa. Akkor a svájci frank árfolyama 154 forinton állt. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy ha ma, a kamatokat nem számolva, kellene visszafizetnünk a néhány éve felvett hitelt, akkor már mintegy 4 milliárd 200 millió forintot kellene visszafizetnünk!
Könnyen megérthető, hogy ez mit jelent, ha figyelembe vesszük, hogy a város teljes évi költségvetési főösszege 2011-ben nem éri el a 4 milliárd forintot; tehát a teljes svájci frank adósságunknak a tőke összege több, mint a város teljes egy évnyi büdzséje.
És mindeddig kizárólag a tőke részről beszéltünk, nem említettük a kamatokat!
Ahhoz hasonlítható a helyzetünk, mintha egy család, amelynek az éves bevétele kb. 3 millió 650 ezer Ft, úgy venne fel egy 4 millió forintos kölcsönt, hogy a családi költségvetésben egyetlen "szabad", azaz törlesztésre fordítható fillérje sem volna. A hitel gyors felélése - némi lakásfelújítás, egy kis kertrendezés, új plazmatévé vásárlása, számítógép a gyereknek, íróasztal a másiknak - után pedig, amikor a törlesztést meg kell kezdeni, azzal szembesülnek, hogy azt nincs miből kigazdálkodni. Az első törlesztőrészletet még be tudják fizetni magából a hitel maradékából, de hogy hogyan lesz azután, arra ötletük sincs!
Bár az adósságcsapda kifejezést a város vezetése nem szereti hallani, de a Városvédők véleménye szerint eljött az idő, hogy kimondjuk: a svájci frank alapú kötvény miatt mára a város anyagilag lehetetlen helyzetbe került. A kötvény formájában igénybe vett hitelt feléltük, és idéntől kell a törlesztést (tőke + kamatok) megkezdeni. Az idei költségvetésben a maradék kötvénypénzből fizeti be a város az első törlesztőrészletet. Az idei év végére várhatóan a hitel maradékát is feléljük. És hogy hogyan lesz jövőre, arról senki nem beszél. A tervezéskor 212,9 Ft-os árfolyamon számolta ki a városvezetés fizetendőket, azaz 279 millió 924 forint körüli összeget különített el a törlesztésre. Az árfolyamnövekedés miatt mai napon számolva már 27 millió 992 ezer forinttal kell többet fizetnünk, azaz ennyit kellene kigazdálkodni a város költségvetéséből. Honnan veszünk el közel 28 millió forintot egy olyan büdzséből, ahol nincs egyetlen egy szabadon maradt lyukas garas sem, ahol minden egyes forintnak már így is megvan a helye, és ahol már az olyan nagyon fontos költenivalókra sincs évek óta forrás, mint az óvodák radiátorainak, kazánjainak a felújítása?
Sorra kezdődnek el, most már a miénkhez hasonló nagyobb településeken is az adósságrendezési eljárások. Mit jelent ez? Az adósságrendezési eljárás megindítását követően az önkormányzati ingatlanokon felszabadul a jelzálogjog, megszűnnek az elővételi és visszavásárlási jogosultságok, az elidegenítési és terhelési tilalom feloldásra kerül. Az önkormányzat innentől nem hozhat olyan döntést, ami kiadással járna. Az eljárás lefolytatására pénzügyi gondnokot neveznek ki, valamint adósságrendezési bizottságot kell létrehozni. Válságköltségvetés készül, amelyben minden ki nem egyenlített tartozást kiadásként kell feltüntetni. Más fedezet hiányában, bírósági döntés alapján az önkormányzat vagyonát a hitelezők kifizetésére fordíthatják, tehát esetünkben például árverezésre kerülhet a Szakáts-kert. Az értékesítetlen vagyontárgyakat pedig felosztják a hitelezők között. (Önkormányzati csődtörvény: 1996. évi XXV. törvény.)
Nálunk a csőd még nem került komolyan szóba, de a Városvédők meglátása szerint a 24. órába érkeztünk.
Mit kívánunk elérni a téma felvetésével?
- Azt, hogy a város vezetése a képviselők, külső szakemberek bevonásával készítse el a jelenlegi gazdasági helyzetünk reális felmérését. Tárja fel és hozza nyilvánosságra a város tényleges anyagi helyzetét. A jelenlegi költségvetésben olyan adatok szerepelnek, amelyek akár megtéveszthetőek is lehetnek (ld. pl. az elmúlt években az ingatlanértékesítésből tervezett bevételek a kiadási oldalon).
- Sürgősen indítson el egy olyan, szakmai alapokon nyugvó tervezési folyamatot, amelynek során választ kapunk arra a kérdésre: jelenlegi ismereteink és az előre megjósolható tendenciák figyelembe vételével hogyan alakul a város anyagi helyzete jövőre, három év múlva, öt év múlva és tíz év múlva? Jelenleg nem látjuk a városvezetés közép-vagy hosszabbtávú elképzeléseit, vízióit, a város jövőképét.
- Készüljenek megoldási javaslatok akár a költségvetés olyan irányú módosítására is, amely biztosítja a lehető legtakarékosabb gazdálkodást (a jelenlegi költségvetés, valamint az év közbeni „ad hoc” döntések szerintünk egyáltalán nem a szigorúan vett takarékosságot szolgálják).
- Mérje fel a bevételteremtő megoldások lehetőségeit: mégha ezek nem is gyümölcsöznek rövid távon; azért azt sem szabad elfelejteni, hogy a hitelt kötvény formájában 20 éves futamidővel vettük fel, tehát ennyi időn át kell biztosítani a törlesztést. (A Városvédők kikötése volt a kötvénykibocsátás megszavazásakor, hogy legalább 500 millió forintot a város bevételteremtő beruházásra fordít, sajnos az elfogadott határozat ellenére ez nem valósult meg.)
A fenti munkához a Városvédők Egyesülete szakemberei nyíltan is felajánlják segítő együttműködésüket.
2011. szeptember 13.
